A puliszka íze emlékeket idézhet fel? Városi kislányként nyaranta egy kis borsodi faluban úgy szívtam magamba a vidéki életet, mint ahogyan más levegőt vesz, mindenhol jelen voltam csetlettem és botlottam. A nagyinál ha kellett napközben festettem kerítést, etettem az állatokat és a gyomokat sem kíméltem a kertben. Esténként a haverokkal sátoroztunk, buliztuk, szalonnát sütöttünk vagy csak egyszerűen álltam az udvaron a hűséges Boby kutya társaságában és néztem, ahogyan a hegytetőket a lemenő nap színesre festi.
A reggelek kakaskukorékolással indultak, általában nem sokáig lustálkodtam, mert szinte magától kidobott az ágy. Gyakran álmosan - aki éjszaka legény legyen nappal is címszóval - mentem le a kávéillat után konyhába, ahol ...