A szombati bevásárlás során egy szép csokor friss kapor került a kosaramba, aminek az illatáról a nagymamám kapros-túrós lepénye jutott az eszembe. Gyerekként nem rajongtam érte, inkább anyám kedvence volt, most mégis megkívántam. Azon morfondíroztam, hogy az a recept bizony már nincs meg, mindig csak a nagyi készítette el, szóval érdekes sütés lesz. Hazaérve beugrott, hogy a polcon ott van a féltve őrzött százéves szakácskönyvem, így ütöttem fel az Ínyes  mester szakácskönyvét. A megsárgult lapokat óvatosan lapozgatva megtaláltam a receptet. A hozzávalók között  élesztő is szerepelt, amit persze nem vettem, így a lepény elnapolásra került. Tovább lapoztam a könyvben, meglepetésemre a különböző kávék ...