Varázslat fakanállal

Étel – és életérzések, édes élet gluténmentesen, változatos receptek


2021. már 31.

Sütés nélküli húsvéti desszertek, nem kell konyhatündérnek lenned!

írta: Varázslat fakanállal
Sütés nélküli húsvéti desszertek, nem kell konyhatündérnek lenned!

20170409_115824_1.jpg

Világéletemben szerettem főzni, már hat évesen odaálltam bográcsozáskor a kondér mellé és figyeltem, hogyan fő benne a gulyásleves. Naná, hogy én kavargattam nagy fakanállal.  Aztán természetes volt, hogy a nyarakat a nagyinál töltöttem és vele együtt sütöttem és főztem.
Ma arról  beszélgettem az egyik ismerősömmel, hogy ő már nem szeret főzni, mivel ez  macerássá vált a számára. Nem jó a sütője, ki kéne már cserélni, mert megégeti benne sokszor az ételt. A pandémia miatt viszont nincs arra kerete, hogy olyan konyhát csináltasson magának, amilyenre valójában vágyik. Aztán azt is megemlítette, hogy nem mindig van sikerélménye a receptek elkészítésekor.
A másik dolog ami elgondolkodtatott, hogy a munkahelyemen többen is ...

Tovább Szólj hozzá

Gasztronómiai kalandozások

2020. aug 30.

A Dreher sör egy százéves szakácskönyvben

írta: Varázslat fakanállal
A Dreher sör egy százéves szakácskönyvben

 

 

A szombati bevásárlás során egy szép csokor friss kapor került a kosaramba, aminek az illatáról a nagymamám kapros-túrós lepénye jutott az eszembe. Gyerekként nem rajongtam érte, inkább anyám kedvence volt, most mégis megkívántam. Azon morfondíroztam, hogy az a recept bizony már nincs meg, mindig csak a nagyi készítette el, szóval érdekes sütés lesz. Hazaérve beugrott, hogy a polcon ott van a féltve őrzött százéves szakácskönyvem, így ütöttem fel az Ínyes  mester szakácskönyvét. A megsárgult lapokat óvatosan lapozgatva megtaláltam a receptet. A hozzávalók között  élesztő is szerepelt, amit persze nem vettem, így a lepény elnapolásra került. Tovább lapoztam a könyvben, meglepetésemre a különböző kávék ...

Tovább Szólj hozzá

Gasztronómiai kalandozások

2017. okt 05.

Szabó Magda és az ételek, találkozásom Szabó Magdával

írta: Varázslat fakanállal
Szabó Magda és az ételek, találkozásom Szabó Magdával

 


Édesanyám nagy kedvence Szabó Magda, aztán mellette gyerekként én is elkezdtem olvasni az ifjúsági regényeit. Először az Abigélt, amivel lebilincselt a stílusa, az izgalmas történet. A könyv  végére érve még mindig nem sejtettem, ezért meglepetésként ért, hogy az Abigél nem más, mint Kőnig tanár úr. Így kezdődött, aztán hosszan sorolhatnám még a többi könyv címét is, amit sorban elolvastam. Egyszóval Szabó Magda szerelmese lettem és  abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy 2003-ban találkozhattam az írónővel. Egyetemistaként a Ballasi Intézetnek árultam könyvet a Kongresszusi Központban egy rendezvényen és megtudtam, hogy az egyik kiadónál Szabó Magda fogja dedikálni a könyveit.
Hirtelen jött ...

Tovább Szólj hozzá

Gasztronómiai kalandozások

2015. sze 15.

Körtelekváros fahéjas palacsinta, azaz egy száz éves recept újragondolva

írta: Varázslat fakanállal
Körtelekváros fahéjas palacsinta, azaz egy száz éves recept újragondolva

 

20150914_162336

Az Ínyesmester szakácskönyvének megsárgult oldalait lapozgatva egy érdekes palacsinta recept ragadta meg a figyelmem. Miért tűnt különlesnek?  Mert az első világháború idején a bécsi villamoson utazók ezt a  receptet találták a kezükben lévő villamosjegy hátoldalán. A kukoricalisztből készült palacsinta készítését népszerűsítették vele, hiszen a háború miatt a búzaliszt hiánycikk volt.
Milyen lehetett az íze a 100 évvel ezelőtt készült palacsintának? Vajon meg tudjuk-e sütni a recept alapján a mai modern konyhánkban?

20150914_180836

Íme az eredeti recept:

Palacsinta kukoricalisztből.

(Ez a recept a háború alatt, amikor a búzaliszt hiányában hivatalosan propagálták a kukoricalisztet, a bécsi villamosjegy hátára ...

Tovább Szólj hozzá

Gasztronómiai kalandozások

2015. júl 19.

Sajtos zeller, párizsi módra, de nem Julia Child, hanem az Ínyes mester nyomán

írta: Varázslat fakanállal
Sajtos zeller, párizsi módra, de nem Julia Child, hanem az Ínyes mester nyomán

 

DSCF4450

Manapság még a csapból is Jamie Oliver vagy Gordon Ramsay folyik. Felkapott éttermekről olvashatunk kritikákat a médiában és úton útfélen gasztronómiai fesztiválokkal találjuk szemben magunkat, ahonnan távozva úgy érezzük, hogy otthon meg fogjuk váltani a világot. Az extravagáns ételek rögtön megragadják a figyelmünket, amelyek elkészítéséhez minimum tíz féle összetevőre van szükség. A hozzávalók között egy biztosan akad, amivel az elkészítéskor találkozunk először, mégis képesek vagyunk elmenni érte a város másik végében található drága delikáteszbe.
Valóban erre van szükségünk, hogy remekeljünk a konyhában? Nem lenne kézenfekvőbb egy egyszerűbb ételt választanunk, hogy elkápráztassunk vele másokat? Esetleg ...

Tovább Szólj hozzá

Gasztronómiai kalandozások

2014. nov 30.

Citromkenyér az Ínyesmester nyomán

írta: Varázslat fakanállal
Citromkenyér az Ínyesmester nyomán

 

DSCF3957

Egy igazi könyv különlegességre bukkantam az egyik vidéki kisváros antikváriusánál. A kezemben lévő könyvkötő által újrakötött megsárgult lapokból álló könyv a mártásoknál nyílt ki. Meglepődve pillantottam meg a hollandi mártás, a kápri mártás receptjét. Kiderült, hogy Az ínyesmester szakácskönyvét tartom a kezemben, méghozzá az 1932 -es első kiadás egyik  példányát. Hihetetlen volt az érzés, hogy a könyv, amit kezemben tartok 82 éves és a megsárgult lapok szinte gasztronómiai történelmet írnak. Magyar Elek a könyv szerzője 2200 receptet gyűjtött össze benne. Advent első vasárnapjára a citromkenyér receptjét választottam, ami egy könnyen elkészíthető teasütemény. Az eredmény önmagáért beszél, ...

Tovább Szólj hozzá

Gasztronómiai kalandozások

süti beállítások módosítása