Idén látogattam el először a Magyar Kézműves Ízek Vásárára, amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg. A rendezvény három napos volt és az egyik kedves barátnőm, amikor invitált  nem rejtette el, hogy szerinte ott a helyem, mert lesz egy pár élő főző show. Ez a kijelentés olyan volt, mintha egy mézes madzagot húznának el az orrom előtt, rögtön igent mondtam hát. A választásunk a vasárnapi programokra esett, mert a reggeli bemutató fonott kalács és péksütemény készítésről szólt. Az utóbbi alkalommal itthon kakaós csigát készítettem, ami várakozáson felül jóra sikeredett, talán mert már kezdem kiismerni a gluténmentes lisztek szeszélyeit.

Kíváncsian vártam hát az Auguszt Cukrászda sütő bemutatóját. A színpadon lévő konyhában Komlós Gábor és Arató Auguszta közösen serénykedett, természetesen minket is közelebb invitáltak, így testközelből el tudtuk lesni a fortélyokat. Gábor előttünk mutatta meg a fonott kalács titkát, négyes fonattal dolgozott. Több kalácsot is készített nekünk, így jól megfigyelhettük az egyszerű praktikát és közben záporozó kérdésekre is válaszolt.


Sőt a közönség soraiból egy segítőt is kért a kifli készítéshez és mosolyogva a kezébe nyomta a sodrófát, a választása a barátnőmre esett. Számomra ez nem volt meglepő fordulat, mivel Ildi és Gábor előtte már arról beszélgetett, hogy ki hány fonatból készít otthon kalácsot és Ildi elárulta ő hatos fonás titkát is tudja.


Jó volt látni az örömöt mindkettejük arcán, a profi cukrász és a hobby szakács pár perc erejéig magától értetődően együtt dolgozott. Több kalács készült, amelynek a tetejét Auguszta megkente tojássárgájával és meghitette mandulával. Készült még briós, pálmalevél is, az is megkapó volt, ahogyan Gábor egy egyszerű lisztbe rajzolt ábrával pillantok alatt elmagyarázta a leveles tészta titkát gondolván arra, hogyha valaki esetleg nem tudja.

A hangulat barátságosan könnyed volt, hiszen közvetlenség áradt belőlük és tetszett, ahogyan Auguszta a családjáról mesél, miszerint ő egy híres cukrász dinasztia sarja és számára nem volt kérdés, hogy ő is ezt fogja csinálni. Gáboron és Augusztán is látszott,  hogy szeretik azt, amit csinálnak és azon kevés emberek közé tartoznak, akiknek a munkájuk a szenvedélyük is egyben.

Auguszta elmesélte, hogy három gyerek édesanyja és talán a középső, aki sokszor bejár hozzá segíteni a cukrász üzembe talán majd folytatni fogja ezt a szép hagyományt. A kakaós csiga készítésénél megjelent mellette két gyerek és nem is volt nehéz róluk kitalálni, hogy az ő gyerekei.

A  kinyújtott tésztát megkenték vajjal majd porcukros kakaóval, ebben a kislány segédkezett. Olyan természetes magabiztossággal kente egyenletesen a tésztát, hogy öröm volt nézni. A nagyobbik 10 év körüli kisfiú pedig feltörte  tojást és pillanatok alatt szétválasztotta a sárgáját a fehérjétől, szóhoz sem jutottam a meglepetéstől. Ez igen, hiszen a mai világban kevés fiatal nemhogy tojássárgáját nem tud szétválasztani, hanem még főzni sem tud.

Szerencsések ezek a gyerekek,  hogy ebben a gasztronómiai légkörben segédkezve nőnek fel és látván őket, ahogy ragyogó arccal figyelik a kalács készítést biztos vagyok benne, hogy a családi hagyomány tovább fog folytatódni. Milyenek lettek a kalácsok? Jó volt nézni a kóstolók arcát, amint kisimulttá és mosolygóssá válik.

Természetesen én sem maradtam ki a jóból, mert a cukrászda standján macaront találtam. Ez kis korong alakú sütemény mandulalisztből készül és pont olyan volt a tölteléke is, amit végig kóstolhattam. Nagyon ízlett a diós, a kávés és a mindent felülmúlt a málnás macaron íze, az jutott róla az eszembe simán lepipálja a nyáron a Bruge-ben tesztelt macaronokat.

Elkészítési idő: 45 perc

Triplán könnyed receptet ajánlok a zsúfolt hétköznapokra! Miért triplán könnyed? Mert fél óra alatt kész is van, valamint kezdő szakácsok is profin el tudják készíteni és végül igazán könnyed, mert zöldséget sütünk csőben a sütőben. Milyen az íze? A  megsült paradicsomot  és a cukkinit pikánssá teszi a lilahagyma, valamint az egészet áthatja az oregánós húsos szósz mediterrán íze. Gyors, egyszerű és finom! Remekül illik hozzá egy pohár száraz vörösbor és elégedetten hátradőlhetünk hozzá.

Hozzávalók: /2-3 főre/
2 db nagyobb cukkini
1db lilahagyma
2 db paradicsom
1 db mozzarella sajt
400 g makaróni szósz/ vagy bolti  húsos paradicsomos szósz

A száraz hozzávalókat megmossuk és a paradicsomot, cukkinit és hagymát karikára felszeleteljük. A pritamin paprikát felkockázzuk. A jénait kikenjük egy kis olajjal és a ízlés szerint elhelyezzük benne a zöldségeket.

Egy pici sót és őrölt borsot szórunk rá. A tetejére ráöntjük a darált húsos makaróni szószt és egyenletesen eloszlatjuk. Természetesen használhatunk bolti paradicsomos szósz lehetőleg húsosat vagy füstölt szalonnásat, nekem gyakran van lefagyasztva a hűtőmben  házi milánó makaróni, ezért azt használtam fel hozzá. A mozzarellát felvágjuk és tetejére tesszük.

 Előmelegített sütőben 180 fokon 15 percig alufóliával lefedve sütjük, majd 5 percig pirítjuk.

Jó étvágyat!

Először látogattam el a Magyar Kézműves Ízek Vásárára és jól tettem, mert jó pár gasztronómiai élménnyel lettem gazdagabb. Hogy kerültem oda? Az egyik legjobb barátnőm hívott fel, hogy tudod, hogy most lesz ez a program?  Meglepetten válaszoltam, hogy nem, mert nem lehet naprakész az ember a főváros összes rendezvényéből. Nézd meg az interneten és hívj fel, hogyan döntöttél  jössz-e vagy sem! - hangzott el.  Utolsó mondatként hozzátette, hogy szerinte ott a helyem, mert az egyik chef is főz az egyik főzős csatornáról.  Ez az utolsó mondat rögtön megmaradt a fejemben és nem hagyott nyugodni, hiszen hobbyszakácsként  szeretek főzős műsorokat nézni és számtalan szakácskönyvet  is olvasok.  Szóval a profikkal főzni vagy sütni egy chefiskolában vagy éppen élő főzőshow-t nézni mindig remek alkalom arra, hogy tanuljon az ember.  Éltem hát az alkalommal és kíváncsian vártam Jenei Tamás főzését  a programok közepette.

A színpadon berendezett konyhában egy fiatal és mosolygós szakács jelent meg és bejelentette, hogy libamelles rizottót fog nekünk készíteni. A rizottó az egyik kedvenc  ételem, mert lehetőségek kánaánját látom benne. Számtalan formában  el lehet készíteni, ezt a lehetőséget a gluténérzékenyeknek is bátran ajánlom a figyelmébe.

Nagyon tetszett, hogy Tamás szívesen válaszolt a kérdésekre és bevonta közönséget. Felhívta a figyelmet az apró részletekre, invitált mindenkit, hogy menjünk oda hozzá közelről is nézzük meg, hogyan csinálja, milyen az állaga a készülő ételnek, milyen az illata és közben, aki szeretné egy kicsit kavargathatja is.

Hogy jó illat szállt-e  a levegőben? Lehetett volna másmilyen? Libazsírban sütött bele kolbászt, libamell készült el és a rizottóba is került egy kis bor valamint máj. Megbolondította a rizottó ízvilágát egy kis zsályával és kakukkfűvel.

Milyen volt az íze? Pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Omlós libamell, isteni rizottóval és mártással. 

Sok emberrel találkozunk az életünk során, bennem mindig azok hagynak nyomot, akiken látom, hogy szívvel lélekkel csinálnak valamit, mint Tamás. Látom rajtuk, hogy az már nemcsak a munkájuk, hanem a szenvedélyük, vagy mondhatnám a szenvedélyük egyben a munkájuk is. Hogy mi az igazi rizottó titka? Egy jó recept nem elég, feltétlenül szükséges hozzá a főzés szeretete.

Márton napon nálunk sült kacsa készült  és hozzá birsalmás lila párolt káposzta. Miért nem liba? Mert a libáról kellemetlen emlékem van gyerekkoromból, egyszer kaptunk ajándékba egyet. Meg voltam róla győződve, hogy a jószág utál engem, mert mindig gonoszan nézett az apró szemével, egyszer mentem a közelébe akkor persze  meg is támadott és csipkedte a lábam szárát, miközben furcsán sziszegett. Nem lettünk barátok a hosszú nyakúval, viszont édesanyám isteni  húslevest főzött belőle. Hiába az otthon tartott állatok sorsa mindig ugyanaz, hiszen jól mutatnak a levesben vagy a sütőben. Idén a kacsák tértek vissza az életünkbe és nagyim több, mint húszat nevelt fel a nyáron. A kacsa lett hát nálunk magától érthetődően a kézenfekvő választás  és nem utolsósorban azért, mert az ünnepeltnek ez a kedvence. Miért van ünnepelt? Hát hogyne, nálunk a Márton nap nemcsak a gasztronómiai finomságokról szól, hanem a testvérem névnapja. Az már csak pusztán véletlen egybeesés, hogy a falu, ahol a szüleim élnek nevében szintén hordozza ezt a keresztnevet,  így egyben a búcsú is ilyenkor van. A szelíd barnára sült Tás - ahogy Vuk hívja- elfoglalja hát méltó helyét az asztal közepén a családi ebéden. Ajánlom hát bármilyen ünnepi alkalomra ezt a receptet! Jó étvágyat hozzá!

1 db konyhakész kacsa

1 kg  lilakáposzta

2 db birsalma

só, majoránna

cukor, ecet

A konyhakész kacsát alaposan megmossuk folyóvíz alatt, majd kívülről vastagon bedörzsöljük sóval. 

          A kacsát belülről bedörzsöljük majoránnával, közben nem sajnáljuk ám a fűszert.

A birsalmát megmossuk, így a felülete is simává válik, majd kettévágjuk és kiszedjük a csutkáját.

 A belsejébe bele dugjuk a két darab félbevágott birsalmát. 

A kacsa szárnyait maga alá hajtjuk a nyaka alá.

Olajjal kikent tepsibe tesszük,  alufóliával lefedve és 250 fokon egy órán át sütjük, aztán  ropogósra pirítjuk a bőrét.

    Amíg a kacsa sül a tepsiben a  káposztát vékonyra gyaluljuk.

 Egy lábasban 3-4 evőkanál cukrot karameliizáljuk,

 azaz kevés olajban 3-4 evőkanál cukrot karamell színűre pirítjuk.

Rátesszük a káposztát és folyamatos kevergetés mellett dinszteljük, hozzáadjuk a felszeletelt birsalmát, majd lefedve puhára pároljuk. Közben adhatunk hozzá fél deci vizet, hogy a káposzta le ne égjen.

 A megpárolt káposztára,  három evőkanál ecetet és egy csipet sót teszünk  és összekeverés után lekapcsoljuk alatta a lángot.

Tipp: ha a lilakáposzta összefogta a kezünket, friss citrom levével könnyedén le tudjuk szedni róla.

Egy átlagosnak tűnő esős szombat délutánon egy előre megbeszélt találkozóra siettem egy pesti cukrászdába. Miért olyan különös ez? Számtalanszor van, hogy az ember ismerősökkel, barátokkal találkozik. Ez most egy új szituáció volt olyan, mint amikor az első napodat töltöd az új munkahelyeden. Kíváncsi voltam és egy hangyányit izgatott, hogy milyen lesz, mert ahová igyekeztem ott nem ismertem senkit. Egyetlen dolgot tudtam, hogy mégis van közös vonás bennünk, mégpedig az, hogy a jelenlévők között mindenki lisztérzékeny lesz.

Miért fontos ez? Mert már több, mint négy hónapja tudom a tényt, hogy én is lisztérzékeny vagyok, de eddig nem ismertem magamon kívül egyetlen, ilyen embert sem. A világhálón kerestem rá és találtam meg Lisztérzékeny Fiatalok Egyesületét (LIFE), az ő találkozójukra igyekeztem hát, mint új tag. A cukrászda már kívülről is csábítónak tűnt és belépvén már az első benyomásom az volt, hogy jó helyre érkeztem. Guszta sütemények tömkelege csábította az embert, természetesen a hely választása sem volt véletlen, minden speciális édesség volt avagy glutén-, laktóz- vagy tojásmentes. Egy kedvesen mosolygó lány ért oda előttem, majd szinte velem egy időben mindenki megérkezett. Kiderült nem csak én nem ismerek senkit, hanem mások sem, záporoztak a bemutatkozások és az érdekes személyes történetek. Mi történt röpke három óra leforgása alatt?

Beszélgetés közben nassoltunk egy kicsit, teljesen meg voltam elégedve a Bajor alma nevezetű süti csodával. Sok fontos kérdés merült fel, hogyan oldják meg azok a családok az étkeztetést, akiknek óvodába vagy iskolába jár a gyerekük? Hol van olyan hely Budapesten, ahová elmehetünk a barátainkkal enni? Mi mit tehetünk, hogyan tudunk hasonló helyzetben lévőknek segíteni? Felbukkantak olyan problémák is, amik eddig eszembe sem jutottak. Például, hogyha 12 órás repülő útra megyek, a repülőn simán éhen halhatok, mert nem gondolnak a gluténérzékenyekre. Valamint, hogy lehet hogy külföldi országokban a McDonald's-ban van gluténmentes hamburger, míg nálunk nincs? Jó volt az érzés, amit közöttük éreztem, hogy tudják mi ez az egész és milyen ebben élni.

Hogy lesz-e folytatása ennek az ismerkedésnek? Remélem igen. Felmerült, hogy a közeljövőben szervezünk néhány közös programot. Szerintem mindig jó ötlet megismerni az ország különböző részein élő embereket, szóval minden lisztérzékeny fiatalnak ajánlom, hogy bátran legyen tagja LIFE-nak. A közösségi oldalon való jelenlétünkkel könnyedén hasznos napi információk birtokába juthatsz. Hiszen nem mindegy, hogy melyik joghurtot vagy csokit eheted meg vagy éppen melyik bioboltban van akció, vagy  egyszerűen csak tudni azt, hogy sok fiatal jár hasonló cipőben, mint te. Szerintem igaz a mondás, minden rosszban van valami jó. Csak az a kérdés, hogy meglátjuk-e benne?

Szeretitek a sütőtököt? Én igen és az édeskés ízével bátran lehet játszadozni, attól függően, hogy mit készítünk belőle. Tavaly ősszel készítettem először sütőtök krémlevest, akkor választottam a füstölt szalonna ízére épülő kicsit édeskés, de főként pikáns ízvilágot. Idén nem volt hát kérdés, hogy újra elkészítem a levest, az igazi ízharmónia kulcsát most találtam meg. Fogadjátok hát szeretettel a füstös sütőtök krémlevest. Jó étvágyat hozzá!

                                                                                                            Elkészítési idő: 50 perc