Varázslat fakanállal
Kapros juhtúrós palacsinta: az igazi ínyenc főétel
Létezik olyan ember, aki nem szereti a palacsintát? Nehezen tudom elképzelni, hiszen nagyon sok féléből választhatunk: kakaós, lekváros, túrós, nutellás, a híres hungarikum hortobágyi húsos palacsintáról már nem is beszélve. Korábban egy 100 éves recept alapján a századelő emberének a palacsintáját teszteltem, most egyszerűen csak finomra vágytam. Hirtelen ötlettől vezérelve került a palacsintába a juhtúró, amihez tökéletes párosítás a kapor.
Hogy milyen lett a végeredmény? A krémes kicsit sós töltelékkel a kapros juhtúrós palacsinta beleillik az ínyenc főételek repertoárjába.
A receptet ajánlom a juhtúró szerelmeseinek!
Hozzávalók:
Tésztához:
5- 7 ek. liszt
/gluténmentes palacsinta liszt/
1 dl tej
2 dl szénsavas ásványvíz
csipetnyi só
1/2 csomag szárított élesztő
étolaj
Töltelékhez:
10 dkg juhtúró
2-3 evőkanál tejföl
kapor
Elkészítés:
A megadott hozzávalókból csomómentes tésztát keverünk ki. Pár csepp olajjal felhevítjük a serpenyőt, majd merőkanál segítségével vékonyan a tésztát elterítjük, amikor átsült, akkor megfordítjuk és a másik oldalát is átsütjük. A juhtúrót simára keverjük a tejföllel és ízlés szerint kaporral fűszerezzük.
A kész palacsintát megtöltjük a kapros juhtúrós töltelékkel és melegen tálaljuk.
Jó étvágyat!
A főzés 10 pozitív hatása, amitől te is fakanalat ragadsz!
Milyen pozitív hatásai vannak a főzésnek? Sokan a monoton hétköznapok kötelező velejárójaként élik meg a konyhában a főzéssel eltöltött időt. A munkából hazaérve nincs kedvük, sem energiájuk már hozzá. Gyakran előfordul, hogy mást szeret a gyerek és mást eszik meg a férj vagy a feleség. Munka után még menjek el bevásárolni? Mit találjak ki már megint? Ismerősek ezek a kérdések? Igen!
Miért állunk mégis mindezek ellenére gyakran a konyhában?
Jöjjön a főzés 10 pozitív hatása:
- Főzés közben, az agy kikapcsol! Nem gondolunk "semmire", hiszen a munkafolyamat (például hogyan vágjuk a húst, milyen fűszert tegyek az ételbe) és a főzés közben keletkező illatok elvonják a figyelmet a mindennapi gondjainkról.
- Mi vagyunk a főnökök a konyhában! Mi választjuk ki a receptet, a szánk íze szerint készül az étel és olyan praktikákat alkalmazhatunk az elkészítés során, amit jónak gondolunk.
- Saját ízvilágot teremthetünk! Igaz a mondás: ahány ház, annyi szokás, hiszen két ember ugyanazt a receptet szinte sohasem készíti el ugyanúgy. Ha valamelyik fűszert vagy hozzávalót nem szeretjük kicserélhetjük másikra.
- Tudjuk, hogy az általunk készített ételben milyen hozzávalók vannak. Ez nem utolsó szempont a mai világban, hiszen figyelnünk kell arra, hogy minél kevesebb tartósítószert és adalékanyagot vigyünk be a szervezetünkbe.
- Olcsóbban jövünk ki! Az otthoni főzés során az általunk megvásárolt alapanyagokból, több ételt készíthetünk és jobban megéri, mintha minden étkezést a vállalati étteremben, gyorsétteremben vagy ételfutárral oldunk meg.
- Jót tesz az étvágynak! A főzés közben az isteni illatoktól és a kóstolástól megéhezik az ember. Ám ne feledjük mire valójában elkészül az étel, addigra már szinte telítődünk az illatával és az ízével, vagyis nem fogunk kétszer akkora adagot megenni, mint máskor.
- A főzés esztétikai élmény, ami kihat az érzékszerveinkre. Hiszen egy mutatós étel látványa, szemet gyönyörködtető és a finom illat elbűvöli a szaglásunkat, valamint jót tesz az ízlelőbimbóinknak is.
- Szélesebbé teszi a látókörünket! A főzés kapcsán bővíthetjük a tudásunkat, új recepteket, új fortélyokat tanulhatunk meg és más kultúrák ízvilágába kóstolhatunk bele.
- A főzés klassz közös időtöltés! A családi életnek nem véletlenül az egyik fő színtere a konyha. Remek lehetőség adódik meghitt beszélgetésekre kreatív sütés-főzés közben.
- A főzés inspiráló hatású, hiszen utána sikerélményben van részünk. Mi lehet annál, nagyobb öröm, mintha valaki azt mondja neked, ilyen finomat rég nem ettem!
Csőben sült makaróni: régi ízek új formában
Így az ünnepek elteltével valami egyszerűbbre vágyik az ember, nagymamám régi klasszikus zöldséges makaróni receptje jutott az eszembe. Mi lenne ha jénaiban megsütném mozzarella sajttal és a tetejére paradicsom karika kerülne? Az ötletet tett követte és nem sokára ínycsiklandozó illat szált a konyhában. Igaz a mondás a néha a kevesebb az igenis több.
Hozzávalók:
/4 főre/
50 dkg darált sertéshús
1 szál közepes sárgarépa
1 fél fej zeller
250 ml sűrített paradicsom
2 evőkanál oregánó
só, bors, babérlevél
1 evőkanál kristály cukor /vagy xilit/
2 fej vöröshagyma
50 dkg makaróni tészta
(gluténmentesnek a Pasta d'oro tészta)
2 kanál olívaolaj
2-3 óriás mozzarella
2-3 paradicsom
petrezselyemzöld
Elkészítés:
Elsőként megpucoljuk a sárgarépát, a zellert és a fehérrépát. A fehér- és a sárgarépát lereszeljük, külön és egy kis tálkába tesszük. Lábasban felhevített olajba először hozzáadjuk a zellert és pároljuk 5 percig, majd hozzáadjuk a többi zöldséget. Miután megpároltuk a zöldségeket, a darált húst beletesszük és mindkét oldalát fehérre pirítjuk. Egy kis vizet öntünk bele annyit, amennyi épphogy ellepi a zöldséges húst, majd a meghintjük csipetnyi sóval, borssal, oregánóval és 1-2 db darab babérlevéllel. Az így kapott masszát fedővel lefedve félig puhára, majd a sűrített paradicsomot hozzáadva teljesen puhára főzzük.
Közben a forrásban lévő sós vízben félig puhára főzzük a spagetti tésztát. Ha leszűrtük a tésztát, önthetünk rá egy kis olívaolajat, így nem ragad össze. A tésztát, a makaróni masszát és mozzarella karikákat a jénai tálban rétegezzük, végül a tetejére paradicsom karika és szintén sajt kerül.
Előmelegített sütőben 180 fokon alufóliával lefedve 25 percig sütjük, majd 10 percig pirítjuk.
Tálaljuk melegen meghintve apróra vágott friss petrezselyemzölddel.
Jó étvágyat!