Manapság sokszor rohanunk, a munka, a bevásárlás, a takarítás, lebetegedett a gyerek, aztán lebetegedtünk mi is.  Hányszor mondjuk ugye, hogy azt sem tudom hol áll a fejem? Valóban, mert mindig van valami, ami éppen  elől áll divatos a szóval élve a to do listán. Nem kell hozzá Valentin nap, hogy észrevegyük a körülöttünk lévő embereket vagy, hogy  kimutassuk a szeretetünket. Elég néha egy finom étellel kedveskedni,  elővenni egy régi receptet és csak úgy neki állni, akár pogácsát sütni. Nem kell mindenhez különleges alkalom, csak egy jó ötlet, amit megvalósítunk. Következzen  a nagyi sajtos pogácsája, amit számtalanszor készítettem vele. Kislányként álltam a konyhában köténnyel a derekamon és követtem az utasításokat, majd büszkén tettem a kisült pogácsákat egy nagy tálba, miközben a sült sajt illat szállt a levegőben. A recept nem gluténmentes, egyszerűen a nagyié, amit még most közel a nyolcvanhoz is elszokott készíteni. Pár éve már nem ehetek belőle, de ez engem egy csöppet sem zavar, mivek 

Hozzávalók:
0,5 kg liszt
25 dkg ráma
1 ek. zsír
2 tojás sárgája
2, 5 kg élesztő
1/2 dl tej
1 tk. cukor
2 dl tejföl
só